2008. szeptember 20., szombat

2008. szeptember 12., péntek

A magyar nemzet felajánlása

A magyar nemzet felajánlása Szűz Mária Szeplőtelen Szívének
A felajánláshoz Magyarországról is csatlakozhatnak a papok és a hívek



A mai napon Erdő Péter bíboros a jelenlévő püspökökkel és papokkal felajánló szentmisét mutat be a fatimai szentélyben, amelynek során az alábbi, II. János Pál nyomán írt imával ajánlja nemzetünket a Szűzanya oltalmába.

1. „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja!” Ezt az antifónát századok óta imádkozza Krisztus Egyháza: ma mi is ennek az antifónának szavait ismételve állunk itt, ezen a Számodra oly kedves, kiválasztott földön, ó Mária, Égi Édesanyánk.

Most, amikor itt állunk, különösen átérezzük azt a szoros köteléket, mely Szent Péter utódával és az Egyház valamennyi Pásztorával egyesít minket, Krisztus akarata szerint. Ennek az egységnek az érzése járja át szívünket akkor, amikor mostani felajánló imánk szavaival, Isten Szolgája, II. János Pál pápa nyomán szeretnénk Eléd tárni Egyházunk és nemzetünk legfőbb „reményeit és félelmeit”. Szolgád, XII. Piusz pápa, az emberiség családjának fájdalmas megpróbáltatásait látva, már több mint hatvan éve, majd tíz évvel később újra felajánlotta a Te Szeplőtelen Szívednek egész világunkat, a Te különleges szereteted és gondoskodásod tárgyát képező nemzeteket külön kiemelve. 1982-ben pedig II. János Pál pápa újította meg ezt a felajánlást szem előtt tartva az emberiség és a nemzetek egész világát: az akkor vége felé közeledő második évezred világát, a mi korunkat!

Itt, Fatimában szobrot emeltek Szent István királyunknak, mert a hagyomány szerint ő volt az első, aki egy egész országot, egy egész népet ajánlott fel Neked, Nagyasszonyunknak. Az ő felajánlását többen megújították a történelem során. Így tettünk magunk is, amikor 2004-ben Székesfehérvárott Neked ajánlottuk fel az Európai Unióba belépni készülő hazánkat.

„Menjetek… tegyetek tanítványommá minden népet… íme, én veletek vagyok mindennap, a világ végéig” (Mt 28,19-20): A II. Vatikáni Zsinaton az Egyház Urának szavára emlékezve újra megfogalmazta, tudatosította a világban betöltött szerepét, küldetését. Ó, Mária, az egész emberiség és minden nemzet Anyja, Te, aki ismered az emberek „minden szenvedését és minden reményét”, Te, aki anyaként érzed át a jó és a rossz, a világosság és a sötétség minden, világunkat megrázó küzdelmét – halld meg kiáltó szavunkat, mellyel a Szentlélek indítását követve fordulunk a Te Anyai Szívedhez. Öleld át az Édesanya és a Szolgálóleány szeretetével az egész emberiséget és benne különösen is hazánkat és magyar nemzetünket, melyet az emberek és egész közösségünk evilági és örök sorsáért érzett aggódással ajánlunk most anyai oltalmadba. Különös oltalmadat kérjük mindazon személyek, népünk mindazon tagjai és közösségei számára, akik arra leginkább rászorulnak. „Oltalmad alá futunk, Istennek Szent Anyja! Könyörgésünket meg ne vesd szükségünk idején!” Ó Anyánk, ne vesd meg könyörgésünket! Alázatos bizalmunkat és felajánlásunkat fogadd kegyesen!

Valamennyien:
Ékes virágszál, hozzád esdeklünk, Szép Szűz Mária, könyörögj értünk!

2. „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adta oda, hogy mindaz, aki Benne hisz, el ne vesszen, hanem örökké éljen” (Jn 3,16). Ugyanez a szeretet indította Isten Fiát arra, hogy önmagát feláldozza az emberek üdvösségéért: „Értük szentelem magamat, hogy ők is szentek legyenek az igazságban” (Jn 17,19). E szent áldozat erejében ugyanakkor Krisztus az Ő tanítványait is minden korban arra hívja, hogy tevékenyen kapcsolódjanak be a világ megváltásának szent művébe; hogy egészítsék ki mindazt, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből, Testének, az Egyháznak javára (vö. 2 Kor 12, 15; Kol 1,24).

II. János Pál pápa szavaihoz csatlakozva mondjuk, hogy amikor ma itt állunk előtted, Krisztus Szent Anyja, a Te Szeplőtelen Szíved előtt, az egész Egyházzal együtt szeretnénk egyesülni Megváltónk szent áldozatával, amellyel Ő feláldozta magát a világért és az emberiségért, amellyel az Ő Isteni Szíve elnyerte számunkra a kiengesztelődés kegyelmét.

Krisztus áldozatának ereje nem szűnik meg az idők végezetéig, minden emberre, minden népre és minden nemzetre kiárad, hatalmasabb minden rossznál, amit a sötétség lelke kelt az ember szívében, az emberiség történetében: így a napjainkban tapasztalható minden gonoszságnál is erősebb. Megváltónknak ezzel az áldozatával egyesül az Egyház: Krisztus Misztikus Teste. Mélységesen átérezzük, mennyire nagy szükség van ma erre az áldozatra: hogy Krisztussal együtt mi magunk is áldozattá váljunk az emberiségért és a világért, lelki örökségben gazdag és sokat szenvedett nemzetünkért! Krisztus Megváltó művének ugyanis az Egyházon keresztül kell a világhoz eljutnia. Milyen fájdalmasan kell érintenie bennünket ezért mindannak, ami az Egyházban, mindannyiunkban ellenkezik a szentséggel és az áldozatos szeretettel! Milyen fájdalmas, hogy a bűnbánatra, a megtérésre és az imára buzdító szó oly sokszor nem talált és nem talál köreinkben kellő meghallgatásra!

Mennyire fájlalnunk kell, hogy olyan közömbös lelkülettel veszünk részt Krisztus Megváltó művében! Hogy olyan kevés az, amit saját testünkben készek vagyunk kiegészíteni abból, „ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből” (Kol 1,24). Áldott legyen ezért minden lélek, aki engedelmesen követi az Örök Szeretet hívó szavát.

Legyenek áldottak mindazok, akik nap mint nap fáradhatatlan áldozat-készséggel követik a Te anyai utasításodat, ó Mária, és azzal, hogy azt teszik, amit a Te Fiad, Jézus mond nekik (vö. Jn 2,5), az Evangélium élő hírnökeiként élnek az Egyházban és a világban.

Mindenek fölött áldott légy Te magad, Istennek Szolgálóleánya, aki a legtökéletesebb engedelmességgel követted Isten hívó szavát! Üdvözlégy Te, aki egészen egyesültél Szent Fiad üdvözítő áldozatával! Egyházunk Anyja! A Te világosságod vezesse Egyházunkat és népünket a hit, a remény és a szeretet útjain! Segíts, hogy mi is teljesen egyesülhessünk Krisztus áldozatával, hogy az Ő igaz áldozatát ajánlhassuk fel nemzetünkért és az egész emberiségért a mai világban.

Valamennyien:
Ékes virágszál, hozzád esdeklünk, Szép Szűz Mária, könyörögj értünk!

3. Amikor hazánkat és nemzetünket a Te anyai oltalmadba ajánljuk, és könyörögve kérjük számára a lelki megújulás kegyelmét, ezt a felajánlásunkat is a Te anyai Szíved szeretetére bízzuk. Mária Szeplőtelen Szíve, segíts legyőznünk a gonosz minden fenyegetését, mindazt a rosszat, ami a mai ember szívében oly könnyen gyökeret ereszt, aminek már ma is mérhetetlen következményei terhelik népünket és az egész világot, és ami a jövő útját egészen elzárni látszik előlünk!

Az éhínségtől és a háborúktól – ments meg minket!
Az atomháborútól, az emberiség beláthatatlan következményekkel járó önpusztításától és minden háborútól – ments meg minket!
Az emberi élet, a fogantatás pillanatában kezdődő élet elleni minden bűntől – ments meg minket!
A gyűlölettől és az ember istengyermeki méltóságának semmibe vételétől – ments meg minket!
A társadalmi, állami és nemzetközi igazságtalanságok minden megnyilatkozásától – ments meg minket!
Isten parancsolatainak semmibe vételétől – ments meg minket!
Minden törekvéstől, mely arra irányul, hogy az Istenre vonatkozó igazságokat kiirtsa az emberek szívéből – ments meg minket!
A Szentlélek ellen elkövetett bűnöktől – ments meg minket!

Ó, Krisztus Anyja, halld meg kiáltásunk hangját, melyben egész népünk és minden ember szenvedése benne remeg! Nyilvánuljon meg újra a világ történetében az Irgalmas Szeretet hatalma! Állítsa meg a rosszat! Formálja át a lelkiismereteket! A Te Szeplőtelen Szívedben ragyogjon föl mindannyiunk számára a Remény világossága és az Isten szeretetében való jövő bizonyossága!

Magyarok Nagyasszonya, hazánk védasszonya, könyörögj nemzetünkért!

Ámen

Máriabesnyő a török időkben elpusztult település, ma Gödöllő városhoz tartozik.

Legfontosabb nevezetessége a búcsújáró templom, amely a magyarországi Mária-kegyhelyek közül a második leglátogatottabb zarándokhely.

Saját vasútállomással rendelkezik a Budapest–Hatvan vonalon.

Története

A középkorban népes falu, s egy horvát család, az Iván-család birtoka volt. 1387-ben azonban Zsigmond király elvette tőlük, majd egy másik nemesi családnak adományozta. A következő bizonyítható tulajdonos neve egy 1430-ból származó oklevélen maradt fenn, őt Hatvani Mátyásnak hívták. A török időkben a hódoltság területéhez tartozott és teljesen elnéptelenedett.

A XVII. században már pusztaként Gödöllőhöz tartozott, s Grassalkovich Antal vásárolta meg. Ő építtette itt a kapucinus kolostort, s családi kriptáját is, ahol a Grassalkovichok nyugszanak, többek között az utolsó Grassalkovich házaspár is: Grassalkovich Antal és Esterházy Leopoldina. E kápolna a régi Besnyő falu temploma romjának helyén épült. Egy legenda szerint az építkezéskor 1759. április 1-jén egy csontból készült Mária-szobrot talált az egyik munkás, s azóta híres búcsújáró hely. A kolostort 1769 és 1771 között kibővítették.

A puszta a 18. században újra benépesült, 1910-ben már 380 lakosa volt. A 20. század elejétől nyaralóteleppé is vált.

A máriabesnyői kegyhely [szerkesztés]

Mielőtt gyaraki gróf Grassalkovich Antal a máriabesnyői szent helyet megalapította, csak romok hirdették, hogy itt valaha virágzó község állott. A templom a község régi temploma helyén épült, és éppen a romok eltakarítása közben csodálatos körülmények között akadtak rá arra a Mária-szobrocskára, mely Besnyőt kegyhellyé avatta. 1758-ban Grassalkovich Antal gróf elhatározta, hogy birtokán a loretói Boldogságos Szűz tiszteletére kápolnát építtet, de a helyről még nem döntött. Akkoriban a gödöllői út mentén egy domb tövében, valószínűleg még a 13. században itt lakó premontreiek által épített templom 300 esztendős romjai álltak sűrű erdőséggel eltakarva. E romok láttára a gróf úgy gondolta, legalkalmasabb lesz, ha e hajdani templomot építetti újra a Szent Szűz tiszteletére.

A sűrű bozót eltakarítása közben történt, hogy egy Fidler János nevű, gödöllői születésű negyvenéves kőműves álmot látott. El is beszélte álmát a környékbelieknek, és hozzátette, hogy ugyanakkor titokzatos szózatot is hallott: „Ha a templom romjai közt, ahol hajdan a főoltár állott, ásni fogsz, szép tárgyat találsz.” Serényen fogott neki a munkának, és alig vette kezébe a csákányt, azonnal észrevette, hogy a vas valami kemény tárgyba ütődött. Egy jókora kő volt. Mikor a követ kiemelte és szétporlasztotta az alatta lévő homokos földet, egy sárga földdel belepett csonttárgyat talált. A törmeléktől megtisztítva azonnal fölfedezte, hogy az a Boldogságos Szűz Mária szobra. Úgy érezte, hogy álmát és az abban hallott titokzatos jóslatot beteljesedve látja. A szobrocskát azonnal üvegszekrénybe foglaltatta, s a kegyes gróf engedelmével az újonnan építendő templom oltárán felállította.

A kápolna felépülte után régebbi szándékának megvalósítására a gróf stájer kapucinus atyákkal az olaszországu Loretóból egy Szűz Mária-szobrot hozatott, ami még ma is látható a főoltár mögött.

A kegytemplom 2008-ban kis bazilika (basilica minor) rangot kapott.

Mária-oszlopok

Mária oszlop az 500 éves alsóvárosi (Szeged) ferences templom  és kolostor előtt
Mária oszlop az 500 éves alsóvárosi (Szeged) ferences templom és kolostor előtt
Esztergom, Mindszenty tér
Esztergom, Mindszenty tér

A Máriát kiemelt helyen ábrázoló szobrok több helyen megtalálhatóak hazánkban. Az ellenreformáció után a jezsuiták szeplőtelen fogantatásba vetett hite erősítette a Mária-kultuszt. Mária alakja a szentháromság-szobrok gyakori alakja.

Mária-ünnepek (hagyományosan magyarul: Boldogasszony-napok)

Érdekesség: A Le Puy-en-Velay Notre-Dame katedrálisában őrzött Fekete Madonna, melynek eredetijét még IX. (Szent) Lajos francia király zsákmányolta a hetedik keresztes hadjárat során
Érdekesség: A Le Puy-en-Velay Notre-Dame katedrálisában őrzött Fekete Madonna, melynek eredetijét még IX. (Szent) Lajos francia király zsákmányolta a hetedik keresztes hadjárat során

.

Szent Gellért legendájában olvashatjuk: «És az Ő (t. i. Szt. Gellért) tanácsának intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarországban Bódog-Asszonnak, avagy ez világnak nagy asszonyának hívnák». (Toldy Ferenc: Magyar szent. leg. III. fej.) A Mária-ünnepeket ma is Boldogasszony-napoknak nevezi a magyarság, az egy Kisasszonynapja kivételével. (A dőlt betűs ünnepek az ún „hét Boldogasszony” napjai.)

  • Szűz Mária Isten Anya – Theotokosz = Isten szülő ünnepe (január 1.).
  • Boldogasszony eljegyzése (január 23.).
  • Gyertyaszentelő Boldogasszony vagyis Boldogasszony tisztulása (február 2.).
  • Gyümölcsoltó Boldogasszony, vagyis az Üdvözítőnek Mária méhében való fogantatása (március 25.: éppen 9 hónappal karácsony előtt)
  • Sarlós Boldogasszony, vagyis Mária látogatása Erzsébetnél (július 2.).
  • Karmel-hegyi Boldogasszony napja (július 16.).
  • Havas Boldogasszony (egy Liberius pápa alatt Rómában történt csoda /havazott/ emlékünnepe) (augusztus 5.).
  • Nagyboldogasszony napja, vagyis Mária mennybevétele (augusztus 15.). Ez a Szent Istvántól Magyarország védasszonyává, (Patrona Hungariae) tett Boldogságos Szűz legnagyobb ünnepe, melyet Mennybevitelnek is szokás nevezni, Krisztus anyjának halálára, feltámadására és megdicsőülésére emlékezünk. Azt hirdeti, hogy Isten „felvitte” Szűz Máriát lelki és testi valóságának teljességében Krisztus mennyei országába: azaz Jézushoz hasonlóan közvetlenül „szállt” fel a mennyekbe. XII. Piusz pápa 1950-ben ezt a régi hitbéli meggyőződést, mint hivatalos hitvallást (dogmát) hirdette ki.)
  • Kisasszony napja, vagyis Mária születése napja (szeptember 8.).
  • Mária neve napja, Kisasszony napjára következő vasárnapon, tehát (szeptember 8. és 15.) között
  • a Boldogságos Szűz hét fájdalmának ünnepe szeptember 15.
  • Fogolykiváltó Boldogasszony (szeptember 24.).
  • a Boldogságos Szűz rózsafüzérének ünnepe, október első vasárnapján
  • Boldogasszony bemutatásának (Praesentatio B. M. V.) ünnepe (november 21.)
  • Szűz Mária szeplőtelen fogantatásának ünnepe (december 8.). A dogmát IX. Pius pápa hirdette ki az "Ineffabilis Deus" pápai bullában 1854-ben. (Ez a Boldogságos Szűz édesanyjában, Szent Annában való szeplőtelen, vagyis eredendő bűn nélküli fogantatására vonatkozik, s nem Mária szűzen való fogantatására.)

Mária tiszteletére szentelt

Könnyező máriaképek és- szobrok:

Mária

Képek Mária kegyhelyekről

A Mária-kegyhely búcsújáró hely, ahol csodatévő Mária-képet vagy Mária-szobrot tisztelnek. Kialakulása egy csodának vagy Mária-jelenésnek köszönhető. A Mária-kegyhelyek a Mária-tisztelet kiváltságos helyei.

Nagyobb közösségeknek, népeknek, néprészeknek is szükségük van ilyen szakrális csomópontok kialakítására, helyesebben megtalálására. Ezeken a szakrális csomópontokon rendre megjelentek a vidék lakói, hogy mint életük más területén is, ezen ünnepekkor is átéljék az élet fordulóit. Közösségükkel, (a kultuszhely vonzáskörzetének többi lakójával) kapcsolatukat fönntartsák, testi, de elsősorban lelki bajaikra gyógyulást találjanak. Az ilyen nemzeti (gyakran nemzetközi) összejövetelek nyilvánvalóan meghatározhatatlan korúak. A kereszténység elterjedése óta pedig a búcsújárás formájában éltek. A keresztény országokban ezek a csomópontok az idő múlásával másodlagos magyarázatot kaptak, szentek ereklyéi körül, csodás események helyén bontakoztak ki. A történelem során igen hamar, már az ősegyházban megtaláljuk a Mária-kultusz dogmatikus alapjait. A Szűzanya legrégibb képe a Priscilla-katakombában a 2. századból való. A 4. századtól indult virágzásnak a Szent Szűz kultusza. Ugyancsak ebben az időben született a legtöbb máriás liturgikus szöveg, valamint megjelentek a Mária-ünnepek is. A középkorban kezdődött a Szűzanya szombati kultusza, valamint sajátos népi ájtatosságként volt jelen a Mária-siralom. A 19. században több új ünnep is született. 1854-ben IX. Piusz pápa által kihirdette a szeplőtelen fogantatás dogmáját. 1907-ben a lourdes-i jelenések emlékére rendelt el ünnepet február 11-ére X. Piusz pápa. 1942-ben ajánlotta fel a világot Mária szeplőtelen szívének XII. Piusz pápa.